Marley meg én
2010. szeptember 09. írta: Szilvásgombóc

Marley meg én

Mint ahogy arról már meséltem Nektek a családom szeret együtt filmezni hétvégi estéken. Most is összegyűltünk, süti, főtt kukorica, üdítő.. Minden ami kell. A műsorújság romantikus vígjátékként kategorizálta a filmet. Mi pedig pont erre vágytunk. Szóval tökéletes filmnek tünt. De erre nem számítottunk. Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de nálunk vígjátékhoz zsebkenő csak a nevetésben kicsordult könnyek miatt kell, de most más volt a helyzet. Na de kezdjük az elején.




 

Jennifer Aniston és Owen Wilson a film két főszereplője, egy friss házaspárt alakítanak, akik előtt most nyílik meg az élet. Jó munka, új ház, és a nagy szerelem. Jenny (Aniston) családot, egészen konkrétan gyerekeket akar, John Grogan (Wilson) viszont erre a nagy lépésre még nincs felkészülve. Ezt el is panaszolja munkatársának és legjobb barátjának, Sebastiannak (Eric Dane), aki azt a remek tanácsot adja neki, hogy vegyen egy kiskutyát Jennynek.

Egy kiskutya olyan, mint egy gyerek és így egy darabig a gyerek téma lekerül a naprendről. Ennek a tanácsnak a hatására kerül a családba Marley, a labrador kölyök. Aki egy szempillantás alatt átveszi az uralmat a Grogan családban. Az elképesztően mozgékony és észevsztően rossz kutyus hamar elfeledteti a gyerek dolgot Jennyvel, hiszen éppen elég megpróbálni kordában tartani a cseperedő négylábút. És itt tényleg a megpróbáláson van a hangsúly. Pedig mindent megtesznek, még kutyaiskolába is elviszik, ahol a kiképzői szigorra Marley fittyet hány. Telik, múlik az idő és visszatér a gyerek táma, de ezúttal Jonh hozza fel.

Hamarosan már bővül is a család. John hármat pislant és háromszoros apa lesz, egy új városban, új házban. Dúlnak családi viharok, házastársi viták, de a Grogan család mindent kibír, még Marley okozta megpróbáltatásokat is. (Eddig a pontig ez egy remek romantikus vígjáték, sokat nevettünk.




 

De ekkor Marley megbetegedett. Egészen pontosan megöregszik, és az öreg kutyusok könnyebben kapnak bélcsavarodást. Marleyval is ez történt. A család legnagyobb riadalma hamar elmúlik, a labrador haza mehet az állatkorházból. Az állatorvos figyelmezteti Johnt, hogy ez könnyen megismétlődhet, és akkor már nem fog tudni segíteni. Náhány nap boldog nyugalom után, a figyelmeztetés beigazolódik.
Marley eltűnik ( a kutyusok elbújnak meghalni, talán ezzel is a szeretett gazdit kímélik), mire megtalálják már nagyn rossz bőrben van. Már csak elbúcsúzni tudnak tőle.

(Anyukámmal és a film utolsó 15 percére csatlakozott tesómmal, már javában bőgtünk.) John elbúcsúzik kutyájától, miközben Jenny otthon a három gyerekben tartja a lelket. Aztán Marley megkapja az utolsó injekciót... (Már mindhárman zokogtunk a tévé előtt, közben az erkélyajtó irányába pislogtunk, ahol a mi bundásunk feküdt.)  A film vége az, hogy Marleyt a Grogan család kertjáben temetik. Körbeállja a család a kiásott sírgödröt, ahol a letakart Marley fekszik. A gyerekek búcsúznak tőle, a legkisebb rajzol neki, a középső csemete a levelet ír neki, melyben testvérének nevezi (itt zokogtunk fel a húgommal), a legidősebb gyerek csak sír. Jenny a nyakláncát adja Marlynak (annak a láncnak nagy múltja van).

A film leginkább egy örgögfiókához hasonlítható kutya életét dolgozza fel, aki egy szerető családban cseperedik fel és igazi családtagként kezelik. Hiába rág össze mindent, a viharokat végigvonyítja, összeugrál mindenkit és nevelhetetlen. De ő Marley, és a Grogan családtag teljes jogú tagja.


A film végére zsepivel a lezünkben bőgve nevettünk magunkon, leültünk egy romantikus vígjátékra... és hát nem szépítem bucira sírtuk a szemünket. A film után össze-vissza ölelgettük a kutyánkat.  Kutyásoknak mindenképpen ajánlom, de csak ha kiadós mennyiségű pzs van a közelben. 

Értékelés:

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr322282574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.