Kelley Armstrong - The Awakening - Az ébredés (Sötét erő trilógia 2.)
2014. május 12. írta: redbandita

Kelley Armstrong - The Awakening - Az ébredés (Sötét erő trilógia 2.)

Az eAz ébredés.JPGlső kötet, A szellemidéző nagyon tetszett, így elég nagy elvárásaim voltak a folytatást illetően. Bár ez nem teljesen jött össze, mert szerintem az első izgalmasabb, mégsem okozott csalódást Az ébredés sem. Akkor javaslom az olvasását, ha már belekezdtetek a trilógiába. Amúgy ijesztő részek ebben is akadnak, de talán kevésbé rémisztőek, mint amikor főhősnőnk véletlenül felélesztette azokat a hullákat a padláson. A történet persze ott folytatódik ahol az első abba marad és egyelőre elég nehézkesen is folytatódik. Mindenesetre éppen most fogok belekezdeni a sztorit lezáró harmadik kötetbe. 

 

A jó hír, hogy Chloé azaz a regény főhősnője továbbra sem válik idegesítő, elviselhetetlen szereplővé, ami egyébként ritkaságnak számít, legalábbis nálam. Kifejezetten jópofának tartom, hogy mindent hogyismondjam olyan filmes szemszögből figyel. Kicsit művészlélek, kicsit tini, kicsit átlagos, kicsit különleges. Pont jól van összegyúrva, vagy az írónő által megalkotva. Persze mint minden hősnőnek neki is akad gondja a fiúkkal... 

Nevezetesen kettővel Simonnal a helyes, jófej varázslóval és a cudar kinézetű, rideg vérfarkassal, Derekkel. De szerencsére egyikőjükkel sincs nyálas, csöpögős szerelmi szál, sem szerelem első látásra. Leginkább persze azért, mert Chloénak jelenleg kisebb gondja is nagyobb annál, hogy melyik pasit válassza. Hallod ezt, Bella Swan?

Ugyanis azzal, hogy szereplőink megszöktek a Lyle házból a veszély még nem múlt el. Mindegyiküket megakarják ölni, és ezért menekülniük kell. Ráadásul az üldözők között is vannak különleges képességgel megáldott személyek, így a menekülés nagyon nem egyszerű. Gondolom ez az oka annak, hogy nagyjából az egész könyv témája a menekülés, bújkálás. 

Nagyon szerethető figurává válik az elsőben teljesen unszimpi Tori. Szarkasztikus humora még a legfélelmetesebb, legnyomasztóbb részeke hangulatát is képes oldani. A másik kedvencem már az elsőben is Liz volt és szerencsére itt sem kellett őt mellőznöm.

Derek és Chloé kapcsolata nem mondható romantikusnak, de az biztos, hogy a fiú odáig van a csajért, és az élete árán is megvédené. No persze érzelmeinek nem tud, vagy nem akar utat engedni, és persze Chloénak sem esik a tantusz.

"Derek próbált lépést tartani velem, mérges suttogása, hogy „gyere már vissza!” durva káromkodással keveredett, amikor olyan helyekre bújtam, ahová ő nem fért be. 
Végül, ahogy elrohantam egy sövény mellett, elkapott a kabátom gallérjánál fogva, felemelt a talajról, és hagyta, hogy lógjak a kezében, mint egy kölyökkutya."

Miután a kis csapat egymásra talál, összeáll, mindannyian együtt akarják felkutatni a fiúk apját, mert azt gondolják az ő segítségével talán megmenekülhetnek üldözőiktől. Azt nem tudjuk, hogy így van-e, mert ez egyelőre nem derül ki. Ez a kötet is jó sok kérdést hagy nyitva, talán úgy mondanám, hogy egyfajta átvezetés az első és az utolsó között.

A bejegyzés trackback címe:

http://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr176155164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.