Pixar animációk
2013. december 08. írta: redbandita

Pixar animációk

Decemberben valahogy még jobban rászoktam kapni az animációs filmek világára, évekkel ezelőtt szintén ilyen tájt indítottam útjára a Dreamworks animációk projektet, és mint biztos tudjátok fut nálunk egy Disney meséket feldolgozó lista is. Nos mivel ezen a héten bemutatnak egy új Disney rajzfilmet, itt a Mikulás, jön a Karácsony és még Walt Disney (122.) születésnapja is erre a hétre esett gondoltam én is elkezdhetek a Disney cég "leányvállalatának" alkotásaival foglalkozni. No persze a nagyok mellett a kisebbekről se feledkezzünk meg, hiszen a Blue Sky vagy a Sony is megajándékozott minket jónéhánnyal az elmúlt években. Emlékeztek?

pixarmovies-472676.jpeg

Frissült 2016 november 23.

A Pixar Animation Studios székhelye a kaliforniai Emeryville-ben található. A cég kezdetben fő tevékenységként speciális animációs és 3D hatású anyagok készítésére alkalmas számítógépekkel és szoftverekkel foglalkozott. A Pixar által 1995-ben elkészült egész estés – elsőként teljes mértékben számítógéppel készült – animációs film, a Toy Story – Játékháború az animációs filmek új generációját hozta.

A Pixar története

1979-ben kezdődött, amikor The Graphics Group néven létrejött a George Lucas tulajdonában lévő Lucasfilm keretei között. A divízión belül két csoport dolgozott: számítógépek fejlesztése, animációk tervezése. Miután George Lucas házassága véget ért és egy bonyolult válási procedúrába bonyolódott, meg akart szabadulni néhány érdekeltségétől, így a számítógépes részlegétől is. Az eredeti céget alapító Ed Catmull és Alvy Ray Smith úgy döntött, hogy egy befektető segítségével maguk vásárolják meg Lucastól a céget, Steve Jobsot keresték fel.
Jobs új kihívásokat keresett, azonnal felajánlotta, hogy megvásárolja a céget. Azonban Catmull és Smith nem új tulajdonost, hanem inkább befektetőt akart, így kompromisszumos megoldásként Jobs lett a többségi, 70%-os tulajdonos, és az alapítók lettek az ügyvezetők. Jobs 5 millió dolláros ajánlatot tett Lucasnak. Bár ez áron aluli összeg volt, a rendező, kényes helyzete miatt beleegyezett a vételbe. Így 1986 januárjában az új cég beindult. A legfőbb termékük és bevétel forrásuk ekkor az animációs munkára tervezett Pixar Képalkotó Számítógép (Pixar Image Computer) volt, ez a gép lett az új cég névadója is.

listas_steve_jobs_paleta_04.jpg

Steve Jobs ötletei

A Pixar számítógép ára 125 ezer dollár volt, de amikor megjelent az igény animált és 3D hatású képekre és videókra, Jobs elhatározta, hogy egy olcsóbb változatot is piacra dobják 30 ezer dollárért, hogy szélesebb körben is elterjedjen a használata. Mégsem terjedt el, mert így is drága volt és a programok sem általános célokra voltak használhatóak. A nagy cégek közül az egyik jelentős megrendelő a Disney lett, amely egyes animációs fázisokat szeretett volna automatizálni. A Pixar így elkészítette számukra az igényeik szerint fejlesztett és legyártott hardver és szoftvercsomagot a CAPS-et, amelyet elsőként a 1988-ben A kis hableány film egyes jeleneteinél használtak.

A cégnél kezdetben mindössze egy olyan embert alkalmaztak, aki végzettsége szerint animációs művész volt. John Lasseter a Walt Disney alapította Kaliforniai Művészeti Intézet hallgatója volt, majd miután lediplomázott, a Disney cég alkalmazottja lett. Azonban itt hamar összeütközésbe került a vezetőséggel, így eltávolították. George Lucas nem támogatta a animáció készítését, viszont Steve Jobs belépésével erősödött a „művész vonal”. 1986-ban a vezetőség felkérte Lassetert, hogy készítsen egy bemutató animációs filmet, ami demonstrálja a Pixar számítógép tudását a SIGGRAPH szakmai konferencián. A bemutató sikeres lett és megkapta a legjobb film díját a konferencián, sőt még Oscar-díjra is jelölték, és habár nem kapta meg, Jobs elhatározta, hogy minden évben készítenek egy kisfilmet. Megjegyzem a cég kabalafigurája lett a szakmai sikert hozó lámpa.

Habár az animációk sikere terén biztató előjelek mutatkoztak, de ez a kezdetben nem jelentet bevételt forrást a cégnek. A veszteségek normalizálására Jobs elbocsátotta az alkalmazottak egy részét, de 1988 elejére már vészesen elapadtak a tartalékok. Súlyos pénzügyi helyzetben voltak, Lasser mégis felvetette egy új animációs film elkészítését. 300 ezer dollár keretet kért a rövid animáció elkészítésére. Az így elkészült mű a Tin Toy  címet kapta, és az első olyan számítógép animációs rövidfilm volt, ami Oscar-díjat kapott. A Pixar így egy csapásra az animációs szakma fókuszába került.

Pixar & Disney

Ezután a piacot uraló Disney is felfigyelt a számítógép animációra és megpróbálta visszacsábítani John Lassetert. Akinek két oka is volt, hogy nemet mondjon: a nehéz körülmények ellenére támogató Jobshoz lojális volt, másrészt a Disneytől pont azért kellett korábban távoznia, mert a cég hozzáállása túl merev volt. Ekkoriban a Pixar még mindig nem támaszkodhatott az animáció készítésére, mint bevételi forrásra, így Jobs, hogy mentse a céget, saját vagyonából pénzt fektetett a Pixarba, cserében pedig megkapta a teljes tulajdonjogot.

A legnagyobb ügyfelük ekkor már egyértelműen a Disney volt, aki a Pixar szoftverét és hardverét egyre többet használta filmjeiben. Jobs a vele üzleti kapcsolatban álló Disney-vezetőt, Jeffrey Katzenberget próbálta meggyőzni egy közös animációs film elkészítéséről. Habár Katzenberg nyitott volt az ötletre, de a két domináns hajlamú vezető mégis évekig tárgyalt a lehetséges együttműködés természetéről. A közös film témájáról hamar megegyeztek, amit lényegében a Tin Toy egész estés animációs változataként terveztek Toy Story címmel. Azonban a tulajdon- és a részesedési jogokon komoly viták voltak, így a tárgyalások elhúzódtak 1991-ig. Noha Jobs nehezen hajlott a kompromisszumokra, mégis kénytelen volt elfogadni egy a Pixar számára előnytelen megállapodást. A nehezen megszületett szerződés értelmében a Disney kizárólagos jogokkal bír a film és a karakterek felett, a Pixar a jegybevételek 12,5%-át kapja, A Disney viszont (kártérítés ellenében) bármikor leállíthatja a projektet, gyakorolja a művészi kontrollt és joga van elkészíteni a filmnek két másik részét, illetve ezen felül további folytatásokat, akár a Pixar nélkül is.

Végül elkészült a Toy Story

A Toy Story készítését a Disney folyamatosan felügyelte és kritikával, valamint javaslatokkal bombázta a Pixar alkotógárdáját, és vezetőjüket, Lassetert. Amikor 1993 novemberében a Pixar bemutatta a film első felének nyersanyagát a Walt Disney Feature Animation elnökének, Peter Schneidernek, a kezdeményezést amúgy sem szívelő vezető azonnal leállíttatta a produkciót. Jobs finanszírozta az anyag újrakészítését, és a Disneytől kért egy második lehetőséget. A Pixar ezúttal saját ízlése alapján dolgozta át a karaktereket, és az új anyag már megnyerte a Disney vezetőinek tetszését, így 1994-ben folytatódhattak a munkálatok. Így átlépték a 17 millió dolláros keretet, amit a filmre szántak, de Jobs kénytelen volt ezt a saját kárára elszámolni. 1995-ben megtörtént a forradalmi animációs film bemutatója és hatalmas sikert aratott szakmailag és pénzügyileg is. Az animációs film összbevétele világszinten elérte a 362 millió dollárt. Kezdetben azonban a film, mint a Disney cég terméke vonult be a köztudatba, amin Jobs mielőbb változtatni akart. Új, a Pixart egyenlő partnerként elismerő szerződést akart kötni, de a kényszerű függőség feloldására komoly tőkére volt szüksége.

07_steve-jobs-pixar-toy-story_0.jpg

A gyors tőkeszerzés biztos módszere az volt, hogy a céget tőzsdére viszik, amikor még friss a Toy Story sikere. Így Jobs egy héttel a bemutató után megtette a szükséges lépést, és a cég 20%-át jelentő részvénypakettet adott ki. Szakmailag a biztos eladáshoz 4 dolláros részvényenkénti ár volt reális, de Jobs az Apple sikeréből merítve 22 dollár nyitóértéket határozott meg. Az élénk kereslet az új cég miatt azonban még ezt az árat is felülmúlta. Aznap a csúcs 49 dollárt is elérte úgy, hogy egy időre biztonsági okokból le is kellett állítani az eladást, majd a nap végén 39 dolláron állapodott meg az árfolyam.

Ezután Jobs kezdeményezte az új tárgyalásokat. Miután Katzenberg időközben otthagyta a Disney céget (hogy Spielberggel megalakítsa a DreamWorks animációs stúdiót), így a tárgyalásokat volt főnöke, Michael Eisner vezette. Végül új szerződés született öt filmről, amit 10 éven belül kell a Pixarnak legyártania, ezúttal már úgy, hogy az elkészült filmek esetén megfelelő hangsúlyt kap a Pixar is, mint gyártó.

Megismételhető-e a siker?

A következő filmterv alapötlete egy hangya társadalom hányatott, de mulatságos történetét dolgozta fel. A munkálatokat felügyelő Lasseter azonban óvatlan volt és a korábban vele munkakapcsolatban lévő – időközben DreamWorks alapító – Katzenbergel is megosztotta az új film alapötletét. Így amikor 1997-ben kitudódott, hogy a konkurencia is „hangyás” témán dolgozik (Z, a hangya), kiélezett verseny alakult ki. Végül 1998-ban a DreamWorks munkája került előbb a mozikba, és kedvező fogadtatást kapott, valamint 172 millió dolláros bevételt szerzett. Az Egy bogár élete hat héttel később jelent meg a Pixar részéről, és habár másodikként hátránnyal indultak, de mégis 363 millió dollár bevételt sikerült elérniük. (Megjegyzem jobb is volt)

1999-ben a Toy Story 2 még nagyobb siker lett és 485 millió dollár bevételt ért el. Ez lehetővé tette egy nagyobb és kényelmesebb cégközpont építését, amit Jobs tudatosan tervezett és építtetett fel Emeryville ipari körzetében 2000-ben.

2001-ben a Szörny Rt. ismét felülmúlta a korábbi sikereket, és 525 millió dollárt ért el. Ekkor azonban Eisner és Jobs között feszültség kezdett kialakulni. Jobs az esetleges szerződésmegújítás előtt nyomást próbált gyakorolni a Disney felsővezetésére, hogy a vele ellenségesen viselkedő Eisnert távolítsák el a cégtől. Eisner ekkor még meg volt győződve arról, hogy a Pixar kifogy a szerencséjéből, és következő filmjük a Némó nyomában majd nem lesz már olyan sikeres, mint a korábbi művek. Azonban Eisner tévedett, és az új film minden korábbi sikert felülmúlt – az egész szakmán belül is – a 868 milliós bevételével. Az új filmért kapott Oscar-díj pedig szakmailag is egyértelművé tette a cég egyre növekvő befolyását.

steve-jobs-pixar-1986.jpg

Ennek ellenére Eisnert nem sikerült a Disneytől eltávolítani, sőt pozíciója erősödött, így Jobs 2004-ben bejelentette, hogy megszakítják a kapcsolatukat a Disneyvel. Lasseter némileg aggódott a két cég szétválasztása miatt, hiszen ha meg is történik a szakítás, a Pixar első őt filmje a Disney tulajdona marad, ideértve a jogokat, hogy a szereplőket tetszés szerint felhasználhatja. A Disney viszont kénytelen volt azzal szembesülni, hogy egyre nagyobb szüksége van a Pixar sikerfilmjeire. A fennálló probléma legegyszerűbb megoldásának azt tűnt ha Disney megvásárolja a Pixart. Eisner eltávolítása elkerülhetetlenné vált, így helyét Bob Iger vette át.

Jobs a megváltozott helyzetet pozitívan fogadta és hajlott is a Disney kérésére, de persze egészen különleges konstrukcióban, amelyben Iger partnere volt. A megállapodás értelmében Jobs 7,4 milliárd dollárnyi Disney részvényt kap, így ő lesz a cég legnagyobb részvényese. Cserébe a Disney lesz a Pixar tulajdonosa, de megőrizhetik függetlenségüket, sőt a Disney animációs részlege a Pixar irányítása és felügyelet alá került. A két cég által felmutatott eredményeket nem lehetett figyelmen kívül hagyni, így 2006-ban létrejött az összeolvadás.

A filmek:

 

A bejegyzés trackback címe:

http://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr345678433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.