Jodi Picoult - Törékeny
2013. május 29. írta: redbandita

Jodi Picoult - Törékeny

Olvastam már néhány Picoult művet és azt gondolom, hogy mostmár levonhatok néhány következtetést (az eddigi tapasztalataim alapján). Először is a fanyalgókhoz szólnék, akik azzal szokták kritizálni az írónőt, hogy minden regénye egy kaptafára készül. Ebben annyi igazság van, hogy a könyveinek nagy része egy család életét mutatja be, általában valamilyen betegségben szenved az egyik családtag, amelyről végtelenül részletes infókat kapunk, és ami még jellemző, hogy előbb vagy utóbb egy tárgyalóteremben kötünk ki. Ettől függetlenül a művei (számomra) izgalmasak, meghatóak, elgondolkodtatók, néhol könnyfakasztóak, néha megmosolyogtatóak. Én azt hiszem egy titok van, amit ha betartunk, akkor az írónő az egyik kedvencünké válhat. Ez pedig mindössze annyi, hogy egy egy művének elolvasása között hagyjunk ki bizonyos időt, mondjuk legalább egy félévet. Mivel már jó idő eltelt azóta, hogy az Elrabolt az apámat olvastam, így egyértelmű volt, hogy ez a könyv felkerül az idei várólistámra. Nekem a Törékeny is nagyon tetszett, bár megmondom őszintén, hogy az utolsó oldalak annyira lesújtottak, hogy (bár az éjszaka közepén fejeztem be) jó ideig csak azt mondogattam magamnak, hogy most tényleg így kell végződnie???

139391449.jpg

Habár nincsen gyerekem, de nagyjából át tudom érezni, hogy nincsen rosszabb dolog annál, mintha a gyerkőc beteg és nem tudunk rajta segíteni. Az egyik főszereplőnk, Charlotte is ezzel küzd, hiszen miután nagy nehezen teherbe esett, a babáról kiderült, hogy csonttörékeny. Ez egy elég ritka betegség, így talán nem meglepő, hogy Charlotte nőgyógyásza sem diagnosztizálja időben. A nő már több hónapos terhes, amikor kiderül, hogy a babának már az anyaméhben eltört jónéhány csontja. A kis Willow most 5 éves, de már több, mint hetven csontja tört el. Nem játszhat a többi gyerekkel, sokszor kényszerül tolókocsiba, szinte folyton gipszben van valamije és még egy Disneyland-i kirándulás is hatalmas veszélyekkel járhat a számára.

Ez a kis kirándulás vezet oda, hogy az O'Keefe családot szétszakítják még ha csak egy éjszakára is, Charlotte és férje börtönbe kerül, nagyobbik lányuk nevelőotthonban, míg Willow kórházban tölti az éjszakát. Hogy miért? Nos az orvosok látják a röntgenen, hogy Willownak több csontja eltört már és azt hiszik, hogy a szülők verik őt, ez az igazságtalan eljárás vezet oda, hogy Sean és Charlotte ügyvédhez fordulnak, aki azonban ennek az ügynek a kapcsán nem kecsegtet fényes lehetőségekkel, ám az ügyet átnézve műhibaper elindítását javasolja a házaspárnak. Hogy miért? Mert feltételezi, hogy Willow betegségére azért nem derült fény időben, mert a nőgyógyász nem figyelt fel bizonyos árulkodó jelekre.

Nagy a tét, több szempontból is, hiszen ha a pert megnyerik, akkor milliós kártérítésre is számíthatnak, amiből Willownak lenne új és kényelmesebb tolószéke, jutna pénz különböző kezelésekre, terápiára. De hatalmas árat kellene fizetni, hiszen ország világ előtt el kell ismerni, hogy ha időben kiderül a betegség, akkor Charlotte-ék az abortusz mellett döntöttek volna. De vajon hogyan esik majd a kis Willownak (aki koránál sokkal fejlettebb, értelmesebb) ha a saját szüleitől hallja, hogy mennyivel könnyebb lenne az élet őnélküle??? A másik nagy döccenő, hogy a nőgyógyász Charlotte legeslegjobb barátnője, Piper.

Olvastam kommenteket a könyvről és szinte egyöntetűen elítélik az olvasók az anyát, Charlotte-ot. A könyvben is mindenki hasonlóan vélekedik, még a férj is elpártol az asszony mellől a per során. Én mégis azt gondolom, hogy Charlotte jó anya, és mindent feláldoz ennek érdekében. Tudja jól, hogy ez a per óriási esély arra, hogy jobb élete legyen a családjának, lányának Willownak és mivel barátnőjének van biztosítása ezért neki sem okoz anyagi kárt. Amivel azonban nem számol/vagy nem érdekli az az emberek megvető hozzáállása, a házassága megromlása, nagyobbik lányának teljes változása, legjobb barátnőjének elvesztése és Willow kételkedése abban, hogy vajon anyukája szereti e őt...

Nem tudom, hogy Charlotte helyes döntést hoz e vagy sem, de abban biztos vagyok, hogy mindennél jobban szereti a kislányt, és egy percig sem merül fel benne, hogy mennyivel könnyebb lenne az élete Willow nélkül. Ez a per igazából csak és kizárólag egy jobb jövőről szól az ő szemében, de mindenki máséban ennél jóval többről...

Én mindenkinek merem ajánlani könyvet, főleg Picoult regényeit kedvelőknek, de persze le kell szögezni, hogy ez is egy végtelenül lehangoló, de nagyon megható könyv, szóval aki egy könnyed olvasmányra vágyik, az ne ezt válassza!

A bejegyzés trackback címe:

http://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr905331929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.