Rachel Vincent - Stray
2012. szeptember 27. írta: enbee

Rachel Vincent - Stray

Kiskoromban mindig szerettem volna, ha lenne egy bátyám, ezért képzelhetitek, mennyire irigykedtem (kezdetben) Faythe Sandersre, akinek négy is van belőle! Persze Faythe-nek meg pont a fiú tesók nem kellenek, meg úgy az egész családi mizéria általában, úgyhogy amint betöltötte a tizennyolcat, meg is pattant, hogy otthontól viszonylat távol, de azért még államon belül járjon egyetemre. Azóta eltelt öt év, és most úgy tűnik, ideje, hogy Faythe haza térjen. Na nem önszántából...

stray.JPG

Faythe-t az egyetem területén megtámadta egy kóbor - egy olyan vérmacska, aki egyik családhoz sem tartozik. Faythe lerendezi a pasast, de az összecsapás nem marad titokban, mert a lányt folyton szemmel tartják apja emberei, és jelentik, ha gond van. Nem csoda hát, hogy ezek után Faythe-nek haza kell térnie a biztonságos családi fészekbe, ahonnan anno fejt veszve menekült el. Ja, azt elfelejtettem volna mondani, hogy Faythe is vérmacska? És hogy az apja, Greg Sanders a déli középső térség alfája? Upsz, bocsi.

Faythe tehát haza tér, ahol egy borzasztó hír várja: Sara Di Carlo eltűnt. Ez miért rémít mindenkit halálra? Nos, a vérmacskáknak valami furcsa genetikai baki miatt nagyon nehéz nőstény utódokat létrehozniuk. Olyannyira, hogy egész Észak-Amerikában mindössze 8 felnőtt, független példány van belőlük. Sara az egyikük. Persze Faythe is közéjük tartozik, sőt huszonhárom évével ő a legidősebb közöttük.

Elég lazán kezeli a helyzetet Faythe az elején, hiszen lehet, hogy Sara csak nem akart férjhez menni, és megszökött, de amikor egy másik nőstény, a mindössze tizenhét éves Abby is eltűnik, és figyelembe vesszük, hogy már Faythe-t is támadták meg, hát akkor elég nyilvánvaló, hogy nagy baj van. Az alfák nyomozásba kezdenek, de az ügyben csak akkor történik valami fejlemény, amikor előkerül Sara. A lány agyonvert, megerőszakolt és összekaszabolt testét a családja birtokán találták meg egy fának támasztva, és ennek brutalitása valamint pofátlansága mindenkit megdöbbent. A testről "levett" szagminták alapján azonban már tudnak a kandúrok merre elindulni, főleg hogy az egyik elkövetőt fel is ismerték.

Sandersék ranchén ülésezik a tanács, mind a tíz alfa jelen van, de hogy a zárt ajtók mögött mi történik, az kevésbé érdekes, mint az, ami a melléképületben folyik. Faythe a testvéreivel és a többi végrehajtóval egy kis privát búfelejtő tort rendez, és szépen leisszák magukat. Így történhet meg, hogy Faythe és Marc, aki nem csak Greg Sanders jobbkeze, de Faythe exe is, újra "egymásra találnak". Másnap reggel a lány már visszakozna, majdnem újból elmenekül otthonról, de rájön, hogy ha azt akarja, hogy felnőttként kezeljék, akkor úgy is kell viselkednie. Marad tehát, de később azt kívánja, bárcsak elment volna. Percekkel később ugyanis ő is felkerül az eltűnt nőstények listájára.

Őszintén szólva, nem emlékszem rá, mikor haladtam utoljára ennyire lassan egy könyvvel. Az első 70-80 oldalon hetekig ültem, és még csak lelkiismeret furdalásom sem volt miatta. Aztán megembereltem magamat, és addig nem tettem le a könyvet, amíg izgalmassá nem vált a történet, és esélyem nem lett arra, hogy megértsem, miért áradoznak az olvasók erről a könyvről. Na jó, hogy megértettem, az túlzás. Faythe nekem túlságosan is önfejű és önző volt az elején, és bár ez utóbbi nem sokat változott a könyv végéig, azért az önfejűségéből visszavett kicsit. Nem annyit, mint hiszi magáról, de azért tényleg elkezd felnőni a Stray végére. Lesz esélye a további fejlődésre, mert angolul már a hatodik részénél jár a sorozat, de az az igazság, hogy túl nagy késztetést nem érzek, hogy el is olvassam őket.

A Stray egyébként üde színfolt lehet azok számára, akik szeretik a YA és fantasy könyveket, de a vámpíroktól (és esetenként már a vérfarkasoktól is) már csömörük van. Itt tényleg csak vérmacskák vannak, akik akkor váltanak alakot, amikor akarnak, cicaként vadra vadásznak az erdőkben, és hierarchikus rendben élnek a saját területükön. A kóborokra ez persze nem igaz, és ebből adódik a feszültség. Ha a mostani dolgot nevezhetjük annak. Kicsit egyébként vérszegény nekem ez az ellentét, nem látom a kóborokban azt, hogy tényleg komoly gondokat okozhatnának cicavilágban, ha csak nem megint a nőstényeket veszik célba, ami meg elég bénán jönne ki az első könyv után. Minden esetre a következő rész biztosan izgalmasabb és eredetibb lesz a Stray-nél, különben nem követhetné négy további folytatás. 

A bejegyzés trackback címe:

http://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr184778946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

redbandita 2013.03.17. 15:00:07

fúúúú én is megszenvedtem vele, mire úgy a 180-200-ik oldalra értem, na akkor kezdett beindulni a sztori, onnan már gyorsan elfogyott a maradék 200 :). Faythe engem is idegesített, de ezen már meg se lepődtem, hiszen én már észrevettem magamon, hogy majdnem minden főszereplő csajszi idegesítő előbb vagy utóbb... Ami még nekem fura volt, hogy a rengeteg fiú macska személyisége nincs igazán jól kidolgozva, az elején elég nehéz megkülönböztetni őket, alig tudunk meg valamit róluk... Szerintem én azért elolvasom majd a Latrokat, mert kíváncsi vagyok hova fejlődnek a szereplők, vagy annak mi lesz a sztorija.