Kreatív (?) film plakátok
2012. február 15. írta: .loretta

Kreatív (?) film plakátok

 Amikor először hallunk egy filmről, két dologalapján döntjük el, hogy érdekel-e minket: a címe, és a plakátja. Aztán persze jönnek a további részletek: színészek, ki ajánlotta, mi a műfaja... De első körben nézzük meg azokat a bizonyos plakátokat. Valóban olyan kreatívak és változatosak?

 

 Egy plakát dolga, hogy valahova tegyük már el a kis fejünkben a filmet. Nyálas romantikus, amerikai akciós, beleborzongós horroros, elgondolkodatatós, bealvós (nekem mind az. komolyan!), lekapcsolom mer annyira sz*r-os (ez meg ritka. ha elkezdek egy filmet, már becsületből is végignézem, aztán szidom magam, hogy honnan jött ez a remek ötletem, hogy nyálfaktort nézzek, vagy olyat, amitől két hétig nem alszom)... 

  Vegyünk mondjuk egy olyan plakátot, ahol egy párocska egymásnak háttal áll. Mi ez? Nyálas romantikus. Az elején valami véletlen folytán találkoznak. Tök ellenségek. Vagy éppen olyan helyzetben vannak, hogy ők aztán tuti nem fognak kavarni. Perszeeee. És ezt mi is tudjuk az elején. Aztán mégis összekavarnak. Nahát. De meglepődtem. Persze jön a bonyodalom, hogy hát mégse kellett volna összejönniük. De szerelmük mindent legyőz (fúj). Na melyik film jutott eszetekbe?

Micsoda nő? Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? Excsajok szelleme? (ki ad már ilyen címet, most komolyan?) Két hét múlva örökké? Négy karácsony? stb stb.

Na de nehogy azt higgyük, hogy ezek csak a nyálas, romcsi, amerikai filmek buktató. Hogy ránézésre elmesélem a sztorit. Hogy ugyanazt a forgatókönyvet húzzuk elő nyolvanadszor a wécéből, mert épp nem jutott semmi eszünkbe. Itt vannak például a férfiak gyengéi. Lövöldözős, gyújtogatós, robbantgatós, autós-üldözéses, akciós. Dollármilliókat költenek, miközben én könnycseppeket morzsolgatok, hogy micsoda szép lamborghiniket robbantgatnak fel. ÓÓ csak egy kört mehetnék azokkal...

Na, meg ha már itt tartunk, mindkét oldal kedvenceinek megvannak az egoista filmjei. A hölgyeknél ugye ott van a nő, aki tökéletes, a haja, a lába minden. Már a gimiben is a szurkolócsapat kapitánya volt, előrehátraszaltóspárgahídmegminden helyből, meg se kell mozdulnia. Meg persze azóta is az összes férfit maga köré csavarja, tuti valami nagyon sikeres munkája van, a legmenőbb divatmagazinnál, vagy egyéb rendkívül fontos társadalmi munkát ellátó cégnél. Ja és jól áll neki a vörös ruha. Olyan szexi.

 A férfiaknál meg hát a macsó. A példakép. Minden izma tökéletesen kidolgozott. De nem vették el a szteroidok az eszét, nem ám, mert hogy okos is. Olyan fondorlatosan próbálja megmenteni a világot. Persze szigorúan egyedül, mert hát hős is a drágám. Fegyvere az esze, gyorsasága és izmai, de hát van valami plusz is, ami olyan igazán férfiassá teszi. Egy kard, kés, fegyver, íj, bármi. És egyedül, csak ő, megmenti a világot. Tök mindennapos. Minden nap életveszélyben vagyunk. Ezért eszem bifidusz aktireguláriszt. Ja ez nem a reklám helye? Mindegy, amúgy sz*rt sem ér. Mármint egy atombomba ellen. Mi más.

Jaaaa, még nem beszéltünk az ijesztő, lábakat reszelgető, láncfűrésszel rohangáló, gyerekszobát gyerekkorban nélkülöző baltás gyilkosokról. Akik néznek minket. Mindig. Követnek a sarki boltba, a zöldségeshez, a twitteren, a facebookon. Kiveszik a szemközti házat, hogy leshessenek. Húúúúúúú. Húúúúúúúú. (- ez ijesztegetés akart lenni, legalábbis ilyen sejtelmesen susogtam, jó?)

Na mi van még? Jaaaa, kihagytuk a bugyuta, tini vígjátékokat. Tudjátok, amik megtanítanak az életre. Honnan is tudnánk, hogy az nem megcsalás, ha a kutyád nyalja le a mogyorókrémet? Vagy, hogy a nő, olyan mint egy forró, gőzölgő pite. Vagy, hogy a zenetábor nem is olyan ártatlan móka, mint, ahogy gondoljuk. Hát tiniként még viccesek voltak, na. Ne szidjuk őket.

Na már csak az ilyen elgondolkodtatós, mély érzelmekről beszélgetős, messzi vidékre utazom, hogy megtudjam ki vagyokos filmek maradtak ki. Nálam a csöpögő kategória megint. Szeretném, ha egyszer megengedhetném magamnak, hogy fogjam a cókmókom, és csak úgy hipphopp egy szakítás után, vagy mert belecsömörlöttem a munkába, vagy mindekettő, világkörüli útra induljak, terv nélkül, időkorlát nélkül, problémák nélkül. (tényleg szeretném) Ja persze, ha kérdezik: épp keresem önmagam. Ne zavarjatok.

Na ezt a filmet onnan ismeritek fel, hogy ilyenkor van egy nagy fej az égen, meg lenn a parton kicsi alakok.

Nem kell ám hosszú távú következtetéseket levonni. Ezek a plakátok lehetnek attól még remekművek, és a filmek egy része is nagyszerű alkotás. Az egész lényege egy kérdés: a filmplakát készítő szakmát mindenki egy iskolában tanulja? Vagy ennyit lehet kihozni a felületből? Ti mit gondoltok?

Lájkoljatok minket a facebookon is!!

http://www.facebook.com/popkultblog

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr724090021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása