Willy Wonka is megirigyelné, ha Johnny éppen nem a Karib tenger kalózai negyedik részének sikereit aratná le. Azért, ha találkozom vele, mindenképpen meghívom egy sütire itt. Majd rácsörgök egyik nap. Felírtam.

 

 

Nem kell messze menni, hogy impozáns design cuccokkal találkozzunk, elég, ha bekeveredünk a 6. kerületi Paulay Ede utcába, vagy Újpesten a Petőfi utcába (mondjuk, szerintem arra ritkábban keveredik az ember), ahol jobb, ha nem esik le az állunk, mert akkor nem tudjuk megzabálni a sok cukiságot. Oké, felhagyok a szóviccekkel, mert lassan már csak én nevetek rajtuk. Mondjuk nekem ez is elég.

 

 

Szóval Sugar!Állítólag minden, ami élvezetes az erkölcstelen vagy hízlal. Ezzel nem teljesen értek egyet, de tegyük fel, hogy igaz. No, akkor ez egy bűnbarlang. De nem erkölcstelen. Semmiképpen sem. Inkább az a másik. Az egyenlet ez esetben valahogy így néz ki:

Sugar shop = sok sok fincsi és szééééép cucc

Sok sok fincsi és szééééép cucc = hízlal

Sugar shop = hízlal

 

 

Én szóltam. Bikini-szezonban pedig szigorúan tilos. Legalábbis nem ajánlott. Amikor azt mondom, hogy még a WC is cukorból van, higgyétek el, nem túlzok. A küszöb átlépése után a mértékletesség, mint fogalom elveszik létezni, mert a nyáltermelő mechanizmusok elveszik a figyelmet és az energiát minden egyéb életfunkcióról, beleértve a helymeghatározó képességet is. Mert, hogy kicsit olyan álomvilág is egyben. Kicsit féltem is, hogy nemsokára felébredek (és tiszta nyál lesz a párnám).

 

 

Aki a mennyországot olyan helynek képzeli el, ahol minden ehető, és ha épp olyanunk van, akkor beleharapunk a felhő-vattacukorba, vagy megkóstolgatjuk a nyalóka-kaput, az ezt a helyet úgy képzelje el, mint a mennyország pihi szobáját. Leül a nyalókaformájú székre, szembenéz egy M&M’S cukorkából készült asztallal és közben terveket sző, hogyan érhetné fel a csillárt, hogy megtudja az ehető-e. Ja, nem, ez én vagyok és az én fantáziám. Mindegy.

 

 

Előnye a helynek, hogy ezek után húzogathatják előttem jobbra-balra a mézesmadzagot, az már maximum Micimackót hatja meg. Engem nem. Ja, megígértem, hogy felhagyok a szóviccekkel. Mint többszörösen-visszaeső-édesség-bűnöző (bizony bevallom 18:00 után is… ítélet: plusz 2 kiló seperc alatt) rendesen körülnéztem a helyen, közben fürkésztem a kemencét, ahol a boszorkány gyerekeket süti, de nem találtam ilyet, úgyhogy szerintem ez nem a Jancsi és Juliska által talált mézeskalács-házikó modern változata (vagy jól eltűntetik a nyomokat).

 

 

Vannak itt egyéb – ehetetlen dolgok- is. Találhatunk vicces feliratú gyertyákat: angolul ugyan, de ha ügyesek vagyunk, lehet, hogy össze tudunk rakni a betűkből valami értelmeset vagy nem értelmeset, például, ha nekem a „you’re old” feliratot venné valaki, biztos kiraknám a f*ck szót valahogyan. De ezen a terven még agyalnom kell kicsit.

 

 

Én mondjuk az ehető dolgokért – szerintem érthető módon – jobban odavoltam: a cuki muffinoktól elkezdve az ízléses party-falatokon át az egészen hajmeresztő tortákig – van itt minden.