Jay Asher: Tizenhárom okom volt...
2010. október 13. írta: enbee

Jay Asher: Tizenhárom okom volt...

Huh. Hát nem mondom, hogy ha könnyed olvasmányra vágysz, akkor kapd elő Jay Asher első könyvét, a Tizenhárom okom voltot. Mondjuk ha lenne egy tizenöt-tizenhat éves gyerekem, mindegy milyen nemű, tutira elolvastatnám vele, mert iszonyú tanulságos. Olvasmányos, izgalmas, lebilincselő, megdöbbentő... sorolhatnám még a jelzőket, de maradjunk a tanulságosnál. Mert Hannah Baker története kiválóan bemutatja, hogy a cselekedeteinknek következményei vannak, még a legapróbbaknak is. Hogy a nagyobbakról ne is beszéljünk.

Clay Jensen egy átlagos amerikai diák. Egyik nap egy cipősdoboz méretű csomag érkezik a nevére, amit szépen ki is bont, és talál benne hét megszámozott magnókazettát. Apja régi lejátszójába beteszi az első oldalt, és megnyomja a play gombot, majd pedig meghallja Hannah hangját. A lány arról beszél, hogy 13 oldalon keresztül be fog számolni az életéről, és mindegyik résznek új "főhőse" lesz. A tizenhárom embernek mindössze két feladata van: meghallgatni a kazettákat, és továbbküldeni az egész csomagot a történetben utána következőnek. Elvileg így ért el a csomag Clayhez is. Nem tudja, hogy ő hányadik, vagy miért szerepel Hannah listáján, de belemegy a játékba. És nem azért, mert Hannah biztonságba helyezett másolatokról, és beépített emberekről beszél, hanem mert hallani akarja a lány hangját. Hannah Baker ugyanis két hete bevett egy maréknyi gyógyszert, és meghalt.

Először úgy tűnik, hogy Hannah csak olyan, mint az összes többi mai tizenéves, aki a saját problémáját katasztrófaként éli meg, de ő nem tudja másként feldolgozni a helyzetet, csak öngyilkossággal. Nem mintha ezt feldolgozásnak tekinthetnénk. Új lányként balul sül el a beilleszkedési kísérlete, és ez rányomja a bélyegét az egész hátralévő életére. A legelső pletyka olyan lavinát indít el, ami során egyre csak gyűlik és gyűlik a hó, míg nem teljesen maga alá gyűri a lányt.

A másik fő szereplőnk Clay, aki meglehetősen kedvelte Hannah-t, és fogalma sincsen róla, hogy ő  hogyan és miért került fel a listára, hiszen semmi olyat nem tett, amivel árthatott volna a lánynak. Talán pont ez a kulcs? Hogy semmit nem tett? A kazetták hallgatása közben nem csak Hannah-t ismerjük meg, de Clayt is, aki folyamatosan beszél, és megosztja velünk gondolatait, saját emlékképeit az adott esetről, vagy azzal kapcsolatban. És várjuk a happy end-et. De Hannah halott, Clay pedig életben van. Ez pedig nem egy fantasy regény...

"Elhatároztam, hogy kiderítem, hogy reagálnak az iskolában, ha az egyik diák soha nem jön vissza.

Ahogy a dalban van: 'Ó te drága, ó te drága, bár tudnám, hogy merre jársz...'"

Nekidőlök egy műanyag keretes plakátnak, és becsukom a szemem.

Azt hallgatom, hogy valaki éppen feladja. Valaki, akit ismertem. Valaki, akit kedveltem.

Hallgatom. De már nagyon elkéstem.

A bejegyzés trackback címe:

http://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr522370262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

redbandita 2012.07.12. 13:51:12

most olvastam és tök fura, mert egy darabig olyan (nem találok rá jobb szót) szemétségnek vagy önzőségnek éreztem Hannah részéről, hogy így utólag veti a többiek szemére, hogy mit követtek el ellene. Aztán persze, ahogy egyre több sztorit ismertünk meg Hannah életéből, végülis kezdtem őt megérteni, mert talán semmin se változtatott volna, ha még életében tisztázza a dolgot a "rosszakaróival", mert még inkább dilisnek, meg hisztisnek, különcnek tartották volna. Úgy a felénél járhattam, mikor abban kezdtem reménykedni, hogy Hannah életben van és csak a várost hagyja el, és valamiféle revansot akar venni a többieken, és végül majd csak Clay-nek árulja el, hogy hol van. De sajnos nem így lett, és valahogy ettől válik olyan felkavaró az egész, mert az utolsó oldalig reméltem, hogy nem adta fel ez a fiatal lány az életét.... Tényleg nagyon jó könyv.